Rólunk
A Szak olajsajtoló-üzem története
Zalaegerszegtől 10 km-re Milejszeg településen található az ország egyik legnagyobb olajsajtoló üzeme, ami már több mint 10 éve gyártja és forgalmazza az eredeti 100%-os olajokat.
Az olajokat két technológiával hidraulikus préssel vagy csigapréssel sajtoltjuk. A sajtolás módját, annak függvényében alkalmazzuk, hogy melyik alapanyagból melyik eljárással lehet a legjobb olajat előállítani.
Az alapanyagokból kizárólag a legjobb minőséget alkalmazzuk, mivel csak a legjobb minőségű magokból lehet kiváló eredeti 100°-os olajat előállítani.
Vállalkozásunk tökmagot, máriatövist és étkezési mákot saját magunk is termelünk, a többi magból csakis a legjobb minőségűt szerezzük be.
Hagyományos olajütéstől a modern olajsajtolásig
„2004-ban indult útnak a tökmagolajgyártás a zalai megyei Göcsej, Milejszeg településén. A vállalkozás megálmodójaként, nem teljesen idegen ez a terület számomra, mivel már gyermekkoromban megismerkedhettem a tökmagolajsajtolás mesterségével szülőfalumban, Zalabaksán, ahol a tökmagolaj fogyasztás és gyártás külön mesterségnek számított. A szomszéd család akkor még hagyományos és mára már kissé korszerűtlenné vált gépekkel és szerszámokkal (azonban az akkori kor igényeinek és lehetőségeinek megfelelően) művelte ezt a hagyományosnak számító mesterséget. Sok időt töltöttem a tökmagolajüzemben, hol nézelődőként, hol segítségként, ahol Gyula bácsi volt a présmester, aki korán megszerettette velem ezt a mesterséget.”
Szak Gábor, a Szak Olajsajtoló-üzem vezetője
A tökmagolajüzem létrehozása
Az öltet, hogy megvalósítsam a tökmagolajüzemet csak 44 éves koromban fogalmazódott meg bennem, mivel kukorica és olajtök termesztésével foglalkoztunk testvéremmel családi vállalkozás keretében. Abban az időben az egészséges életmód és a minőségi termékek iránti igény egyre növekedett, továbbá a mezőgazdasági tevékenységünk folytán az alapanyag is biztosítva volt. Az akkori piaci lehetőséget felmérve döntöttünk úgy feleségemmel, hogy megvalósítjuk a saját tökmagolajsajtoló üzemünket. A technológia ismerete, a megfelelő szaktudás és a minőségi alapanyag megléte elengedhetetlen feltétele volt, hogy belevágjunk és elsődleges célul tűztük ki, hogy csakis a legjobb minőség elérése az egyetlen alternatíva. A mai napig a vállalkozásunk filozófiája, hogy folyamatosan fejlődjünk és a legjobb minőséget biztosítsuk a vásárlóinknak. Hat éven keresztül csak tökmagolaj előállításával és bérsajtolással foglalkoztunk. 2010-től azonban bővítettük a kínálatunkat tíz fajta olajra. „
Régi idők “tökmagolajütése”
A Szak család már a 1900-as években is fogyasztott tökmagolajat, amit Zalabaksa területén található tökmagolajütőben készíttetett. Zalabaksa Göcseji, Őrség és Hetés régiók találkozásának helyezkedik el (mivel ezen három tájegység törésvonalánál helyezkedik el, ezért kategorikusan egyikbe sem, ugyanakkor mindegyikbe be tudjuk sorolni).
Akkor még a héjas tökmag volt ismert, ezt azonban meg kellett tisztítani a héjától, hogy ki lehessen nyerni belőle az olajat. Téli estéken az emberek összeültek és „kiköpesztették a tökmagot”, vagyis megtisztították a héjától. A „tökmagköpesztés” hasonlóan közösségformáló eseménynek számított, mint a tollfosztás. Miután a magok kitisztításra kerültek, mindenki elvihette a saját magját és kiütötték belőle az olajat. Ez azonban korántsem volt olyan gyors tevékenység és jó olajkihozatallal sem járt, mivel kézi erővel kellett az olajat kisajtolni (a mai hidraulikus gépek, több száz tonnás nyomással sajtolják). Maga az olajsajtolás ugyanolyan közösségépítő volt, mint a tökmag megtisztítása, mivel szükség volt, arra hogy a tökmag tulajdonosa is részt vegyen a folyamatban.
A tökmagot meg kellett nedvesíteni, hogy könnyen kiforduljon a héjából, ezután kiköpesztették, majd ismét meg kellett szárítani, hogy ki lehessen ütni az olajat.
Az olajütés a présmester vezetésével
A tökmagolajsajtolást és a folyamatokat a présmester vezette, ugyanakkor a munkában mindenkinek részt kellett vennie, akinek az adott napon volt időpontja. A darálást mindig a présmester végezte, ezt követően a dagasztás, már a tökmag tulajdonosának a feladata volt. Ezt a műveletet fateknőben végezték és a dagasztáshoz szükséges sóról mindenkinek saját magának kellett gondoskodnia, a szükséges vízmennyiséget az olajütő biztosította. Utána következett a pirítás, ami egy nagy sparhelten elhelyezett kisebb lábost jelentett, ami bele volt süllyesztve. Kézzel kellett kevergetni a pirítást, hogy rá ne égjen az olaj. (A mai modern pirítóknál ez a veszély már nem áll fent, mivel az automata beállításoknak köszönhetően inkább csak finoman melegen tartja az alapanyagot, hogy ki lehessen sajtolni az olajat.)
Az utolsó fázisban történt a préselés, vagyis beleöntötték a préshengerbe az anyagot, de a mai modern technológiával ellentétben nem rétegezték korongokkal a hengert, így csak egy nagy pogácsát kaptak. Később tovább fejlesztették ezt a módrszert, vagyis egy hosszú gerenda a tövében volt a préshenger, aminek a végét húzatták le csavarorsóval, így nagy erőt tudott kifejteni. Itt már használtak korongokat a rétegezéshez, majd elfektették a préshengert, a dugattyút benyomták,hogy egy éket tegyenek bele és ezt ütötték nagy kalapácsokkal. Ez hatékonyabb, mint a hagyományos olajütés. Később ebből a technológiából fejlődött ki a hidraulikus prés, amit ma is használunk.
A tökmagolaj népszerűsége évtizedek alatt sem csökkent
Ezek a zalai olajütők az 50-es évektől folyamatosan magántulajdonból állami tulajdonba kerültek, és szép lassan megszűntek. Fejlesztések nem történtek, így Gyula bácsi olajütője 1985-ban véglegesen bezárult.
Az osztrák és szlovén határok közelsége miatt az emberek továbbra is sajtoltattak olajat Szlovéniában és Ausztriában, valamint a 90-es években kisebb manufaktúrák is működtek a környező falvakban. Így továbbra is volt lehetősége a családnak és a falubelieknek, hogy tökmagolajat fogyasszanak, ugyanúgy mint korábban.
Amikor létrehoztuk a tökmagolaj üzemet bíztunk benne, hogy a környéken élő tökmagolajszerető emberek igényeit magas szinten ki tudjuk elégíteni, valamint meg tudjuk megszerettetni a „sötétzöld aranyat” országszerte, aki eddig nem ismerte ugyanakkor szeretne egészséges és ínyenc fogásokat készíteni.